Gyárfás Endre
„Én írom a Dörmögő-család történeteit. Berci, Marci, Bori és barátaik, Róka, Nyuszi, Szajkó, Borz meg a többiek úgy viselkednek, mint az embergyerekek. Jót akarnak, de néha ügyetlenek, irigykednek, figyelmetlenek.
Kalandjaik mindig jól végződnek, hiszen maguktól jönnek rá, hogy egymást megértve, együtt tudnak csak boldogan játszani. Három Dörmi-mesét színházban, felnőtt színészekkel is láthattak a gyereknézők. Örültem, amikor hétszáz gyerek egyszerre drukkolt a bocsoknak, és amikor veszélybe kerültek, együtt kiáltotta: vigyázz, csapda!
A mackókról 39 bábfilmemet is sugározta a televízió. Három DVD-kazettán mindet megnézhetitek. A varázsgombóc c. mesekönyvemben három törpe elindul, hogy megszerezze az óriássá varázsoló gombócot, melynek receptjét az óriások őrzik. Kölcsönösen félnek egymástól, de amint megismerik egymást, segítőkész jó barátok
lesznek. Másik könyvem hőse, Márkus mester még csak 999-mester, amikor az állatkák – vagyis a gyerekek – közé toppan. Mindent megjavít, ami elromlik, végül pedig baráti társaságot teremt az addig civakodókból. Így kapja meg az ezredik mesterség oklevelét.
Szeretek alsósokkal találkozni. Ők a legérdeklődőbbek. Jó érzés, amikor elém állnak, és elmondják Állatábécé c. kötetem egy-egy tréfás versét.”