Marék Veronika
„Gyerekkorom egyetlen hosszú játék volt, és abban reménykedtem, hogy sose lesz vége. Amikor pályát kellett választanom, nem tudtam, mitévő legyek. Annyi minden érdekelt!
Sokmindent ki is próbáltam – ám a sors elterelt a tévutakról, s egy különös lehetőséget adott: a könyvkészítést.
Kitalálom, megírom, megrajzolom – kell-e ennél jobb játék? Szerencsére a gyerekek jól fogadták a könyveimet – s ezzel eldőlt a sorsom. Sok-sok könyvem jelent meg, írtam
meséket, bábjátékokat, tévé- és rádiójátékokat, filmforgatókönyveket.
Játszom egész életemben.”